Nevezetesen a parlamenti és bizottsági MAGYAR fordítás / fordítók / fordítói gyakornokság közötti különbségekről.
Előre leszögezem, hogy szerintünk már az nonszensz, hogy eleve elkülönül egymástól a bizottsági és a parlamenti magyar fordítói osztály, amelyek között kb. 500 m távolság van a Kirchbergen belül. Valahogy ez annyira logikátlannak tűnik. (Viszont az a szép, hogy mindkét helyen DGT-nek, Fordítási Főigazgatóságnak hívják a fordítással foglalkozó egységet, úgyhogy amikor a DGT-t emlegetik, találd ki, melyikről van szó!)
Az EP magyar osztálya egy unit, az EC-ben egy department van és azon belül két unit. A fordítói létszám közel azonos. Az EP-ben a munkaidő - az üléshetek miatt - hétfőtől csütörtökig fél 9-től 3/4 6-ig tart, pénteken (az ülésheteket megelőző ún. "hosszú" péntekek kivételével) fél 9-től fél 2-ig. A Bizottságnál minden nap fél 9-fél 6.
Az a tapasztalatunk eddig, hogy a Parlamentnél sokkal szigorúbban veszik a munkaidő betartását (alá kell írni a "jelenlétit" minden reggel), mint a Bizottságnál, legalábbis a gyakornok tekintetében.
A Parlamentben a titkárok mellett vannak asszisztensek, akik előkészítik a fordítandó szövegeket, és a megfelelő formába öntik a kész fordításokat. Ők végzik az előfordítást, amit a Bizottságnál a fordítók maguk csinálnak meg (persze egy program segítségével), ők adják hozzá a fordítómemóriát az adott szöveghez (a Bizottságnál ezt szintén a fordítók csinálják), illetve mindenféle technikai problémával ("Studiohisztivel") is hozzájuk lehet fordulni.
Másképp működik a fordítások kiválasztása is: nálunk egy táblázatot ("licitet") küld körbe a titkárság heti kétszer, abban látszik az összes aktuális fordítandó, nyelvekkel, határidőkkel, és mivel ott van a kódja is minden szövegnek, bele is lehet olvasni. Ha egy szöveg tetszik (és a mentorom is egyetért a választásommal), beírom magam a táblázatba, és a titkárság kicsivel később el is küldi nekem - a megfelelő programon keresztül - a szöveget, és onnantól fordíthatom. A lektorálás ugyanígy megy, aki úgy érzi, hogy szívesen olvasna, beírja magát mellém a táblázatba.
A Parlamentben a fordítók csak azokat a fordítandókat látják, amiket vagy eleve rájuk osztott az "Osztó", vagy még szabad prédák, de ha valaki lecsap egy szövegre, akkor a többiek azt már nem látják. Amikor kiválasztanak egy szöveget, akkor először el kell küldeni előkészítésre az asszisztenseknek, és amikor az kész, akkor fordíthatják. A lektorálás is "kötöttebb", mint nálunk, legalábbis ami a gyakornokokat érint: háromhetente váltják egymást a lektorok, az első hónapban pedig kizárólag a mentor lektorál.
Még a terminológia is másképp működik! A Parlamentben külön van egy szupralinguális (sic) terminológiai osztály, ahol minden nyelv képviselteti magát X terminológussal (X nagyobb egyenlő egy, de lehet, hogy kettő), a Bizottságnál a nyelvi osztályokon belül van két-két terminológus, ÉS van egy külön főfőfőterminológiai koordinációs osztály.
A szövegtípusokat azért nem említem különbségként, mert az teljesen rendben van, hogy a Parlamentben más jellegű szövegek születnek, mint a Bizottságnál. De eddig úgy tűnik, hogy a bizottsági szövegeknek van olvasó-, de legalábbis célközönsége (jogszabályok, sajtóközlemények, hivatalos levelek, felszólítások, stb.), míg a parlamenti dokumentumok (pl. petíciók) egy részét csak azért kell lefordítani, mert az EU-ban mindennek minden hivatalos nyelven elérhetőnek kell lennie.
Kifejezetten a gyakornokság szempontjából is vannak különbségek. A Bizottságnál a gyakornokság ideje fixen 5 hónap októbertől februárig, illetve márciustól júliusig. A Parlamentnél ezzel szemben 3 hónapra lehet jelentkezni, ami még egyszer 3 hónapra meghosszabbítható, de ezt nem lehet biztosan előre tudni, az első 3 hónap közben derül ki. Így a parlamenti gyakornokság egyszerre rövidebb és hosszabb is, mint a bizottsági. Évente négyszer, áprilisban, júliusban, októberben és januárban kezdődnek az időszakok, de logikusan akit "meghosszabbítanak", annak a helyére még 3 hónapig nem jöhet más, ilyenkor kerül képbe a várólista.
Hasonlóság, hogy mindkét helyen vannak az első hetekben kötelező előadások, szemináriumok és intézménylátogatások. Ezen kívül viszont a Bizottságnál a gyakornokság elején van egy kötelező 5 napos összekovácsoló eseménysorozat Brüsszelben, illetve ennek egy rövidebb verziója a gyakornokság végén (a kötelező brüsszeli út összes költségét utólag, a gyakornokság végén térítik). A Parlamentnél ezt elintézik egy 3 órás tájékoztatóval az első nap, itt Luxembourgban, azon kívül 2 másik kötelező "küldetés" van: egy háromnapos strasbourgi, és egy egynapos brüsszeli intézménylátogatás (ezek költségeit részben előre, részben pár nappal az út után térítik).
Ja, és nálunk - Biz. - a Bp.-Lux-Bp. utat is csak most utólag, február végén térítik majd vissza, és az első havi fizetésünket is csak október végén kaptuk meg október közepe helyett.
Érdekes, hogy a Bizottságnál az összes gyakornokot együtt "kezelik", akármelyik DG-nél dolgoznak. Mi a Parlamentnél csak a fordító gyakornokokat ismerjük, a többiekkel semmilyen kapcsolatban nem vagyunk, nem is tudjuk, kik azok (kivéve egy görög programozó lányt, aki egyedüli gyakornokként - és lányként - az osztályán szerencséjére megtalált minket és hozzánk csapódott).
Nem kifejezetten szakmai, de fontos szempont, hogy a Parlament 4 különböző épületben helyezkedik el, amik közül kettőben van menza. Egyik sem az az épület, ahol én dolgozom, és mindkettőben nagyjából ugyanaz a kaja, nagyon jó és olcsó. A Bizottságiak a város több pontján vannak "szétszórva", és a JMO épületben, ahol a Vera dolgozik, van ugyan menza (így Neki csak "le" kell mennie ebédelni, nekem pedig "át", ami zuhogó esőben fontos különbség), de kisebb választékkal, mint a Parlamentnél, és nem is olyan finom (de, amikor épp jó a választék, akkor finom! - a másik szerk. megj.). Mindkét helyen kedvezmény jár a gyakornokoknak, de különböző mértékű: a Bizottságnál nekik 3,40 a főétel (és 3,30 a napi tészta ill. a napi saláta), nálunk pedig 50 cent jön le az árából.
Érdekesség és szintén érthetetlen, hogy a parlamenti gyakornokok minden további nélkül bemehetnek a bizottsági épületbe, de a bizottsági gyakornokokat csak a "felettesükkel" együtt engedik be a "Parlamentbe", egyedül még a menzán sem ehetnek. Így Verával mostanában legtöbbször kompromisszumos módon a mindkettőnk számára drágább bírósági menzán áldozunk kemény centeket az együtt ebédelés oltárán.
Kifejezetten a gyakornokság szempontjából is vannak különbségek. A Bizottságnál a gyakornokság ideje fixen 5 hónap októbertől februárig, illetve márciustól júliusig. A Parlamentnél ezzel szemben 3 hónapra lehet jelentkezni, ami még egyszer 3 hónapra meghosszabbítható, de ezt nem lehet biztosan előre tudni, az első 3 hónap közben derül ki. Így a parlamenti gyakornokság egyszerre rövidebb és hosszabb is, mint a bizottsági. Évente négyszer, áprilisban, júliusban, októberben és januárban kezdődnek az időszakok, de logikusan akit "meghosszabbítanak", annak a helyére még 3 hónapig nem jöhet más, ilyenkor kerül képbe a várólista.
Hasonlóság, hogy mindkét helyen vannak az első hetekben kötelező előadások, szemináriumok és intézménylátogatások. Ezen kívül viszont a Bizottságnál a gyakornokság elején van egy kötelező 5 napos összekovácsoló eseménysorozat Brüsszelben, illetve ennek egy rövidebb verziója a gyakornokság végén (a kötelező brüsszeli út összes költségét utólag, a gyakornokság végén térítik). A Parlamentnél ezt elintézik egy 3 órás tájékoztatóval az első nap, itt Luxembourgban, azon kívül 2 másik kötelező "küldetés" van: egy háromnapos strasbourgi, és egy egynapos brüsszeli intézménylátogatás (ezek költségeit részben előre, részben pár nappal az út után térítik).
Ja, és nálunk - Biz. - a Bp.-Lux-Bp. utat is csak most utólag, február végén térítik majd vissza, és az első havi fizetésünket is csak október végén kaptuk meg október közepe helyett.
Érdekes, hogy a Bizottságnál az összes gyakornokot együtt "kezelik", akármelyik DG-nél dolgoznak. Mi a Parlamentnél csak a fordító gyakornokokat ismerjük, a többiekkel semmilyen kapcsolatban nem vagyunk, nem is tudjuk, kik azok (kivéve egy görög programozó lányt, aki egyedüli gyakornokként - és lányként - az osztályán szerencséjére megtalált minket és hozzánk csapódott).
Nem kifejezetten szakmai, de fontos szempont, hogy a Parlament 4 különböző épületben helyezkedik el, amik közül kettőben van menza. Egyik sem az az épület, ahol én dolgozom, és mindkettőben nagyjából ugyanaz a kaja, nagyon jó és olcsó. A Bizottságiak a város több pontján vannak "szétszórva", és a JMO épületben, ahol a Vera dolgozik, van ugyan menza (így Neki csak "le" kell mennie ebédelni, nekem pedig "át", ami zuhogó esőben fontos különbség), de kisebb választékkal, mint a Parlamentnél, és nem is olyan finom (de, amikor épp jó a választék, akkor finom! - a másik szerk. megj.). Mindkét helyen kedvezmény jár a gyakornokoknak, de különböző mértékű: a Bizottságnál nekik 3,40 a főétel (és 3,30 a napi tészta ill. a napi saláta), nálunk pedig 50 cent jön le az árából.
Érdekesség és szintén érthetetlen, hogy a parlamenti gyakornokok minden további nélkül bemehetnek a bizottsági épületbe, de a bizottsági gyakornokokat csak a "felettesükkel" együtt engedik be a "Parlamentbe", egyedül még a menzán sem ehetnek. Így Verával mostanában legtöbbször kompromisszumos módon a mindkettőnk számára drágább bírósági menzán áldozunk kemény centeket az együtt ebédelés oltárán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése